Egy közeli Zsömiről 2011-ben odahaza pihenés közben.
Néha igényli az efféle törődést is. Olyankor ölbe veszem, elheveredik, kis ideig nézelődik, majd befészkeli magát és beveri a szunyát. Kerek a világ!
Néha "számítógépezünk" így, máskor meg "tévézünk", de az is előfordul, hogy könyvet "olvasunk".
Ez utóbbi a legnehezebb. Ilyen meditációk alatt ugyanis Zsömi azt is elvárja,
hogy folyamatosan rajta legyen az egyik kezem s vakargassam, simogassam.
Ő meg a helyzettel visszaélve nyalakodik. Ha egy pillanatra abbahagyom a simogatást, akkor orrát finoman a kezem alá dugja és lök egyet rajta figyelmeztetésként. Akkor is, ha épp csak lapoznék. No ez a cselekedete az, ami miatt nem lehet vele kávézni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése