Ajándékozás

2012.12.24. szenteste

Zsömi is minden karácsonykor kap ajándékot. Ezt tudja is már és várja is. Felfokozott izgalommal várja a jussát amikor már kész a fa, és alatta sorakoznak
a díszcsomagok.
Várja, de kivárja.
Soha nem szemtelen, soha nem nyúl engedély nélkül semmihez sem, nem bont ki csomagot még azt sem amin biztosan érzi az illatról, hogy az bíz az övé lesz.
Mikor pedig megkapja visszafogottá válik. Sugárzik ugyan róla a boldogság, de mégsem úgy csap le az ajándékra, hanem finoman fogja, szinte már túl óvatosan. Mintha csak papírvékony héjú tojás lenne, avagy egy óvni való kölyök, aminek épp csak a nyakbőrét szabad összecsippenteni két-két fogheggyel.
Karácsonykor az ajándék igen nagy becsben van nála, általában még a rágókat sem fogyasztja el.
Rendszerint csak magával viszi az ágyába és biztonságba helyezi.
A gumiállatkákat meg pláne! Nem irigységből, nem féltésből viszi el, mert nem berzenkedik az ellen ha kiveszem a kosarából, csak áll, mereven nézi kéri vissza. Persze hogy visszakapja! Ő becsben tartja az ajándékát azért viszi az ágyába. Mai napig megvan az összes gumiállatka amit kapott. Néha úgy elrejti valamelyiket, hogy hetekig nem kerül elő, de végül csak meg lesz. Az ügyeletes kedvenc pedig mindig "kéznél" kell legyen, azt hozza köszönéskor mikor hazaérek és azzal alszik éjszaka. Soha nincs éjjel egyedül az ágyában. Legalább egy gumiállatka vele van. Megfigyeltem, vannak kiemelt kedvencei. Mint például malacka. Arra úgy ügyel, hogy még csak ráfeküdni sem akar. Volt már olyan, mikor a kis malac egyedül uralta a kosár egyik felét a másik felén meg kucorgott Zsömi és ha nem volt a szeme csukva akkor nézte malackát. Szerintem olyenkor arra gondol akitől kapta!