2016.01.07. Deseda
Tegnap volt, napra pontosan, három éve.
Akkor is volt tél hóval, csak a fotók azt mutatják, hogy a mainál nagyobb mennyiségben. Ámbár a mai napnak még nincs vége!
Hóval (nyugtával) dicsérd a napot!
Csatangoltunk akkor is egy nagyot, élveztük a havat, mint 2010-ben is, és mint oly sokszor a 15 év alatt. Nagyot csatangoltunk.
Jártunk a toponári oldalon is, a Fekete I Látogatóközpont felé, és a másik oldalon is, a tó másik végén, az arborétum felé vezető úton. A fotók is mutatják a tájat borító hótakaró mélységét.
És a fotók is mutatják Zsömike felhőtlen boldogságát, örömét, vidámságát ahogy örült a hónak. Mindig nagyon tudott neki örülni. Szertelen boldogsággal, gondtalansággal vetette bele magát a fehér takaróba és szedte fel alóla a szagokat, vagy rohangászott , belefeküdt mint egy kisgyerek.
Mint egy boldog kisgyerek.
A fotók természetesen most is ott vannak egyesével is, Zsömike az Igaz Vándor emlékalbumában. Üresek már a hómezők ...
Leírás
A hűséges társ, kísérő, barát, az igaz Vándor ... Élete, történetei, kalandjai. Egy igaz élet igazi történetekkel, igazi kalandozásokkal. Ő Zsömi, az Igaz Vándor!
Kérés
A képek általában illeszthetők az íráshoz. Általában igen, ritkábban nem. De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is. Elviheted ha kell, nem bánom, de ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való! Köszönettel: MJ
Keresés
"Inkább azt mondom el, hogyan élt." (Az utolsó szamuráj. 2003)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Most is hogy élvezné Zsömi !
VálaszTörlésEz egészen biztos! Most is nagyon élvezné! :)
Törlés