2001.01.18.
A nap, hold szépségű, gyönyörű asszony. Édesanyám!
Tizennyolc éve! Ennyi idő alatt felnőtté válik egy csecsemő.
2018.11.16.
Az Igaz Vándor. Zsömike a legjobb , leghűségesebb. Aki igazi családtaggá vált.
Két hónap! Szinte semmi az idő tengerén.
Két dátum, két élet .... vége. Mondják, a múltban nem szabad, nem lehet élni.
A múltban éltünk! Most meg csak a pillanat van. A ma. S a holnap? Az majd vagy lesz, vagy, ... vagy dátum lesz.
A múlt nélkül nem lehet!
Ebben az életben, ezen a világon ők nem találkozhattak. Pedig hát ... édesanyám még tán ma is élhetne, ha nincs a hirtelen halál. Nagyon sietett, nagyon gyors volt. Esély nem volt a harcra! S tán még Zsömi is élhetne, ha nem jön a gyógyíthatatlan kór. Esély nem volt, de mód volt a harcra! Vesztettünk!
A képek, sorban: Édesanyám (2011.01.18-án készítettem a montázst). Zsömike Melivel (2011. 01.16. deseda arborétum). Zsömi ismerkedik (2011.01.16. Kaposvár Pipacs sétány).
És egy kép, egy gyönyörű fotó a természetről, ahol Zsömivel rengeteg időt töltöttünk el, és ahol sok-sok évvel, több évtizeddel korábban, oly sokszor csatangoltunk a gombák után, édesanyámmal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése