Szétkaptam a csónakot és a fa alkatrészeket átkentem páccal, a műanyag testet meg letisztítottam. Ráfért már. Ott kint ringatózik az időjárás minden "dühének" kitéve.
Igazi "remete szexen" van. Említettem már, hogy az milyen? -" Az eső veri, a nap meg szíja." Ráadásul egy kacsacsalád annyira megszerette a csónakunkat, hogy minden pihenőidejüket abban töltik. Természetesen összefossák az egész "fedélzetet". Minden kifutás előtt mosni kell az ülőket és néha a lábrácsozatot is.
Megérdemelte hát az alaposabb tisztítást és a konzerválást is.
Fakóra szívta már a nap az eredetileg szép sötétbarna lazúrt.
Természetesen környezetkímélő anyagot vittem és nem is jutott a vízbe semmi, mert a kikötő stég deszkázata felfogta ami esetlegesen lecsöpögött kenés közben. Szép lett megint. Alig visszapakoltam a szerelvényeket -szinte még nedves is volt a lazúr- Zsömi azonnal betelepedett és birtokba vette megszokott helyét a farban.
Kicsit meglepett, hogy a jelek szerint nem zavarta a megváltozott "szagosítás".
A lazúrral azért csak elnyomtam minden megszokott szagot, a vegyszereknek meg amúgy is van valamennyi "aromájuk". Bár ez most vizes lazúr volt, de akkor is.
Nem kereste az illatokat, hanem beugrott és letelepedett. Kissé csalódottnak tűnt, mert akkor nem futottunk ki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése