Zsömi nyaralt

Rendszerint a napját azzal kezdte -miután körülnézett a birtokon-, beleroskadt valahol a fűbe és süttette magát a reggeli nappal.

Ezt a napozást addig fojtatta, míg Melinda is süttette magát. Én ki nem fekszek a napra semmi pénzért. Két percig sem bírok megfeküdni. Dolgozni, vagy túrázni, vagy a csónakban ülni, úgy elvagyok a napon egész álló nap. Akár a hegyekben is a sziklák közt. De csak úgy feküdni! Nem is voltam én soha "modell kész". Csak ott vagyok szép barna -különböző árnyalatokkal-, hol kilógok a göncből.

Délután meg lementünk a Dunára és Zsömi fürdött, apportírozott. fürdött és megint csak fürdött. Nagyon bejött neki a víz a rekkenő hőségben. Azon a héten volt az idei nyár legmelegebb időszaka. Jól időzítettünk. Rákövetkező hét, mikor már kirándultunk naponta hűvösebb volt és néha csapadékos. Igazi kirándulós.

No és a Duna partján néha alkalmi haver is akadt. Lehetett kicsit ismerkedni, kicsit szocializálódni. Nem ártott az én morózus lelkületű kis barátomnak. Azért így birtokon kívül mindjárt nem volt akkora a vehemencia. Fejlődött ezen a téren.
Most már idehaza is kicsit türelmesebb a többi kutyával. Vagy csak öregszik?