Indulok ismerkedni s barátságot kötni. Persze, csak ha ő is akarja. Közel csalogatni nem nehéz. Nem ellensége a saját begyének. Közel, közelebb, még közelebb.
Most már elég közel van. Karnyújtásnyira. Nos? Elveszed?
Elfogadta. Kicsippentette a kezemből. Nem mindig, de pár alkalommal elfogadta kézből. Ha nem, akkor leszedte a vízről, viszont maradt karnyújtásnyira. Kéred? Kérte. Néha berzenkedett, néha sziszegett kicsit, de ez nem is csoda.
A területét védi most s a fészken ülő tojót. Látni a fészket a madárlesről.
Még látni. Ha a gyékény is kihajt, majd megnő, teljes lesz a rejtek.
Jó helyet választottak. Ismerem az állást, csónaknyi "lagúna" van ott. Remek költőhely. Rejtett lesz teljesen, széltől védett de napsütötte, s az úszó fészek mellett ott a kis körülzárt vízudvar, hol majd a fiatalok először úsznak. Hopp! Ezt is elvette. Meg persze azért is a berzenkedés, sziszegés, mert talán első találkozásunk volt most.
Nem ismerjük még egymást. Új pár a végeken. Fiatal pár. Találkozunk legközelebb. Később még járok erre, gyalogosan is, meg csónakkal is. Bár a képek az én logómat viselik, de Meli mama örökített meg bennünket!
Ez a bejegyzés azért került át, mert Zsömi is ott volt. Az egyik fotón látszik. Azon amelyiken még tartjuk a távolságot. Ő nagyon tiszteletben tartja a nagy madarakat, nem megy túl közel hozzájuk s nem is berzenkedik ellenük.
Az animált kockákon nem könnyű észrevenni. Kit érdekel az eredeti bejegyzés és nyugodtan akarja megtekinteni a tíz képkockát, hát ugorjon át, katt: ide!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése