Szeged
Mielőtt kikerekíteném a történetet, olvassátok el Erzsi megemlékezését!
Katt ide: Csöpi!
Már kerekedik is. Ugye? Nem sok kellett hozzá, hogy beteljen a két esztendő, mire végre Szegedre vezetett utunk, s ott "sétáltunk egymással szembe".
Az időjárás is kegyeibe fogadott bennünket és a megbeszélt találkozóra elállt az eső.Zsömi kissé zavarban volt, úgy vélem a fotón is látszik. Zavarában az ajándékot is elfeledte megköszönni -bár tán egy puszit adott?- az viszont látszik, birtokba vette és erősen a szívéhez nőtt. A babusgatáshoz hozzátartozott az új kedvenc csipkedése, ezért szegény majom kisebb koponyaműtéten esett át és a fülét is kellett plasztikázni. Meg sem látszik! A kezdeti szeretetrohamot átvette a csendes ragaszkodás. Most is együtt pihennek. Köszönet a kabaláért!
Köszönet a szeretetért! Köszönjük, hogy találkozhattunk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése