Ezek a fotók akkor készültek amikor mi Nyíregyházán töltöttünk pát napot és oda Zsömit a szállodai elhelyezés miatt nem vihettük magunkkal. Addig Szato és Pöti gondjaira volt bízva.
Bár ismeri és szereti őket, azért meggyűlt a bajuk őkelmével. Jószerivel enni sem akart az első napokban csak búslakodott.
Pöti mesélte, hogy be akarta költöztetni magához, bevitte még a fekhelyét is, hogy érezze a közelséget, törődést, hogy felvidítsa. De oda sem volt hajlandó menni, visszafeküdt oda ahová én eredetileg letettem a fekhelyét és mondtam neki: - maradj itt! Ott maradt hát!
A rágót fájdalomdíjként kapta a napokért.
(Most vissza kellett ugranom az éven belül az időben, mert sajnos elnéztem a dátumokat. De ami késik az nem múlik. Lényeg, hogy a képek megvannak s nem veszik a történés a feledés homályába.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése