Egymásra találás

2004.
Ő a gazdi! Az igazi gazdi! A nagy Ő!
Talán, ha nem néztem el valamit az archívumban, akkor az első datált kép róluk.

2004.02.13.
Az első oltási napló bejegyzése arra mutat, azon a napon kapta első fiatalkori oltását, tehát aznap költözött be hozzánk.
Találkozásuk nem volt semmi!
Filmre illő jelenet esett meg, kár hogy anno nem készültem kamerával. Zsömi -akkor még névtelen- a testvérével együtt ballagott elő, s őkelme meg sem állt Pötiig. Odament s a guggoló leányom nyakába borult. Szó szerint! Kiválasztotta a gazdit!
No persze, a nagy szeretet azonnal kölcsönös volt s tart rendületlen.

Néhány mondatot még az előzményekhez. Zsömi és testvére meglehetősen mostoha körülmények közt élte meg élete első néhány hónapját.
Hol rábukkantunk, német juhászokat próbáltak tartani s tenyészteni.
Udvarias leszek s a körülményekről csak annyit írok: próbáltak!
Rákövetkező éven a kutyatartást hatóságilag média jelenléttel szüntették be ott. Nagy vihart kavart az ügy.
Talán ennek az előéletnek is köszönhető, hogy Zsömi a kezdetektől valamiféle megfelelési kényszert mutatott irányunkban s szerintem veleszületett intelligenciája is magas. Alapvető dolgokra nem kellett tanítani, amivel pedig majd minden  fiatal kutyust bevállaló megküzd. Zsöminek egyszer kellett dolgokat megmondni s kész! Nem "olvasott" szét egyetlen könyvet sem, nem hordta, rágta szét a cipőket, papucsokat, ruhákat. Nem okozott kárt, semmit! Két hétbe nem telt a szobatisztaság.

Veleszületett intelligenciáját mutatta az első nap otthoni történései is.
Őkelme rettenetesen piszkosan érkezett s sok bolhával. Háromszor fürösztöttem bolhairtó samponnal s fésültem ki belőle az elpatkolt élősködőket.
Pedig kissé tartottam a művelettől. Vélelmeztem, majd húzódozik, nemtetszést nyilvánít a számára szokatlan procedúra alatt. Ámde nem! Egyszer sem.
Még élvezte is. S mikor megmutattam neki az első maroknyi kifésült vérszívót, adott egy puszit. Tisztán, illatosan s a vérszívók gyötrésétől megszabadultan vette fel az első szurit s az első vizsgálatot.

Okmányain az szerepel, 2003.10.01-én született. Ámde ez korántsem biztos. Honnét kimenekítettük nem tudták megadni születése idejét, mondván nem náluk lett, csak úgy elhozták s befogadták a két vöröst. Ugyanez vonatkozott a fajtára is. Az állatorvosi szemle alapján tacskó s spániel keveréke lett meghatározva, születése dátumának pedig azért egyeztünk meg a fenti időpontban, hogy még megkaphassa az összes fiatalkori oltást amit a hat hónapos életkor elérése előtt meg kell kapnia. Tehát fiatalabb nem, de kicsit idősebb lehet. Kicsit, de nem sokkal. Azért egy hozzáértő orvos szeme nem téved sokat.
Meg az ő szeme sem tévedett, ahogy gazdit választott, és a kis gazdié sem ahogy őt választotta! Igazi nagy egymásra találás volt, első látásra!
S még a név. Okmányain az szerepel Zsömle. Mi kereszteltük el így s soha nem ezen szólítottuk. Leginkább Zsömi.
Most már az is marad. Én, s Meli is, néha vörösnek, kölöknek, gyereknek nevezzük. Tényleg egy "szőrös gyerek"!