Bujáki vár

Nem tudom 2008 óta mi változott, mármint jó irányba, ha változott egyáltalán bármi is. Nekem akkor ez a vár nagy csalódás volt. Zsöminek biztosan nem, mert neki megvolt a kellő mennyiségű kő és a nagy tér a szaladgáláshoz.

A kellő mennyiségű kö nekem is megvolt, abban hiány nincs. Nagy területen elfekvő romvár, tekintélyes mennyiségű még kivehető rommal. Hanem az állaga! Gaz hátán gaz, s még ez volt a kisebbik hiba. Már szép vastagra nőtt fák, bokrok gyökérzete feszítette szét a köveket. Sok helyütt döntötték le a fákat, de a gyökérzet megmaradt, s hajtott újra. Valaha a falak tetejét beültették tujákkal.

Nem mondanám átgondolt ötletnek! A lefűrészelt csonkok átmérője láttán, már tekintélyesre nőttek, mire elkapta őket a láncfűrészes. Mellesleg meg, minden ledöntött fát, bokrot s a tujákat is, leszórtak a falak tövébe, amit már amúgy is elért az erdő.
Évekre visszamenőleg sem hiszem, hogy volt olyan elszánt, rajtam kívül, ki körbejárta a várromot. A rókákat nem számolom ide! Órába telt mire, machete hiányában puszta kézzel, körbeverekedtem magam, s a semmiért. Nem volt pont, honnét fotót készíthettem volna a falakról. Akkor, az a vár csak belül, vagy nagy magasságból volt fényképezhető. Történetesen nem helikopterrel mentünk, ezért aztán maradt a belülről.
Nem tudom 2008 óta ezen a téren mi változott, de ha semmi, akkor ezt az amúgy nagyon festői romegyüttest, megfojtja s szép lassan felemészti a természet. Nagy kár volna érte!
Dzsindzsa vár.

Ui.: Naná, hogy érdemelt egy albumot! Menet szokásos, egy ugrás, kattints: ide!