2010. 10. 15-i bejegyzés a MJ - Vándor blogról.
Elárulom, hogy Zsömi kutyámnak van egy saját használatú kispárnája a csónakázáshoz, főleg a mostani már hűvösebb időkre.
Néha mégis belefekszik a merítőbe.
Megfigyeltem, hogy csuka szákolását követően teszi ezt, mikor a vizes merítőt felfektetem a farra száradni. Természetesen alaposan megmártogatom a tó vízében a hálót, kimosom belőle a nyálkát és a java vizet is kirázom belőle.
Azért nedves marad és magában őrzi a csuka erős, intenzív ragadozóra utaló szagát is. Melinda állt elő az elmélettel, hogy a hal szaga miatt fekszik rá.
Úgy vélem igaza van. Kutyák esetében én is láttam már mikor döghöz dörzsöli magát és ezt a szokást a vadászó ragadozók is követik. Zsömi esetében is az intenzív csukaszag válthatja ki a ragadozó ösztönt. Pedig legutóbb szóban megróttam érte, mert egy pillanatra meglepett és kicsit "be is ijedtem", hogy miatta elmegy a nagy süllő.
Mikor csónak közelire fárasztottam, nyúltam a merítőért és az én kutyusom benne feküdt. Persze, mert előtte fogtam a csukát! Miatta aztán még egy kört kellett engedélyezni a süllőnek, közben Zsömi nagy kelletlen visszaszolgáltatta a merítőt. Szerencsémre a fogas nem tudott élni az ajándékba kapott lehetőséggel!
Azért tegnap is ráfeküdt a kis zsivány!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése