Az írás 2014. március 18. a MJ -Vándor blogból
A fotók 2014.03.12-én készültek a Desedán az Aszalói-ágban
Nem egy ballaszt az szent igaz!
Mert a ballaszt: a stabilitás növelésére szolgáló súly.
A helyzet az, hogy Zsömi bár nem súlyos de azért be tud keverni a tíz kilójával. Főleg a taton.
Mert természetesen, ha ott utazik, akkor hol egyik, hol pedig a másik oldalon van látnivaló.
S valahányszor oldalt vált, átvált a stabilitás is. Ha nem figyelek, ez azt eredményezi, hogy a súlyozott oldalon -mivel félrebillen a csónaktest- mélyebbre merül a lapát, a felemelkedő oldalon meg karistolok egyet a víz tetején, aminek következménye a nem tervezett irányváltoztatás. Korrigálom az irányt a lapátokkal, odébb csusszanok az evezőspadon annyit, hogy a súlyommal kiegyenlítek. Zsömi azonnal veszi a lapot és máris a másik oldalon van látnivalója.
Így megy ez mindaddig, míg elegem nem lesz a császkálásból és a csúszkálásból.
Főleg utóbbiból. Kopik a gatyám.
Az megvan, hogy ...?
Skót fazon este átugrik a haverjához. Beszélgetnek, szivarozgatnak.
Egyszer csak a házigazda:
-Figyelj haver! Leoltanám a villanyt, beszélgetni, füstölni sötétben is lehet.
-Ok barátom! Akkor én meg letolom a gatyám, addig sem kopik az ülepe.
Ott az orrban remek! A fotó nem épp előnyös. De a hely igen!
Onnét minden jól látszik, elég a buksit forgatni, mászkálásra meg nincs hely. ...
"Navigare necesse est".
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése