A fotókból pár darab már bekerült ebbe a blogba, hisz Zsömike élettörténetének része volt a 2005-ös nagy hóhelyzet is.
Most, ezen az animáción, megnézhetitek az összes akkor készített képet. Nem hagytam ki egyet sem. Tíz képkocka, tíz pillanat egy kicsit megmozgatva ... s hát helyenként, mintha tényleg "életre kelne".
Nekem életre is kel. Tudom, mennyire szerette a havat, mennyire szerettük a havat. Tudom, mennyire szeretett benne játszani, szaladgálni, szimatolgatni. Tudom, mennyire szerettünk benne játszani. Szerettük! Szerettünk. Mindent.
A telet, a havat, a játékot, az együttlétet, a világot, egymást, másokat. Boldogság volt. Hófehér, tiszta boldogság!
Hófehér, mint az igaz szeretet lehet, meg a tiszta boldogság, ahogy írtad. Még mindig fáj a szívem, amikor idejövök, mert tudom a Tiéd is. És nemcsak Zsömiért, ilyenkor ha jönnek az ünnepek, duplázódik, triplázódik minden. Öröm is, fájdalom is. És mindkettő könnyeket csal az ember szemébe.
VálaszTörlésAzért jó látni Titeket, még ha el is múlt már minden, az emlékek megmaradtak, itt is, a szívben is.
Vigyázz magadra, nem minden nap "terem" jó ember a Földre.
Igaz kedves Zsuzsanna! Még mindig fáj. Nagyon! Szinte minden napra jut valami ami könnyeket csal elő. Azt hiszem, ez még jó ideig lesz így.
TörlésKöszönöm szépen! Sokáig leszünk még láthatók. Sok az emlék. Nem tudom, hogy meddig fogom felidézni, de most azt gondolom még igen sokáig. Talán, ha egyszer a lelki erőm nagyobb részét is visszaszereztem, talán akkor belefogok és megírom egy történetben is. Folyamatában a 15 évet. Nem hitegetem én magam, hogy abból könyv lesz, nincs is meg rá a képességem. De elektronikusan meg lesz s talán majd az unokáim elolvassák.
Vigyázok. Kérlek Te is azt tedd! Nagy megtiszteltetés egy jó embertől ha maga mellé sorol! Szívből köszönöm! És barátsággal! :)