Nem emlékszem erre a fotóra. A horgászat, halaink 2005. címet viselő fotóalbumban bukkantam rá. Vagy téves besorolás miatt került oda, vagy azért, mert azt örökítette meg Meli amikor hazaértünk a pecából és megmostam Zsömike sáros lábacskáit.
Ő meg, tán fáradt is volt, vagy csak kihasználta a lehetőséget és bújt. De a hónapot nézve fáradt lehetett, mert akkor még a partokat járva pergettünk, és hát néha nagy vízterületeket dobáltam meg, és ahhoz sokat kellett gyalogolni.
Ő a kis kurta lábacskáival, a hideg miatt sokat mozgott, sárban, vízben. ködben, néha esőben, szélben. Elfáradhatott! Mindig nagyon lelkes volt!
Mindig nagyon szeretett menni és mindig nagyon szeretett hazaérni.
Az otthon melege, biztonsága! Melegség, puhaság, finomság, szeretet, meghittség, boldogság, biztonság.
A véletlenek a legszebb emlékeket hozzák elő. Igen látszik,hogy mennyire jól esik neki a törődésed. Lesznek még szökött képek, melyeken elő-elő jön Zsömike arcocskája.
VálaszTörlésEz már csak így van és így igaz. Lesznek még biztosan. Főleg, mert ezek után tüzetesebben keresem. Ja! És akkor még ott vannak a videó felvételek. Azokból még alig-alig kockáztam ki képet. talán ha pár alkalommal.
TörlésElveszett a pénteki megjegyzésem - pótolom.
VálaszTörlésCsak olvasok és olvasok. Egyre jobban megismerem Zsömit, s azokat a szerető embereket, akikkel leélte életét. Gondolom mindenkinek öröme telt benne, s köszönöm, hogy írásaiddal valamennyire én is részes lehetek. Nem írok minden olvasás után, hiszen csak ismételném magam. Inkább olvasok s amelyiknél felmerül bennem is valami, akkor lesz hozzá megjegyzésem is.
Nagyon szépen köszönöm kedves Lídia! Megtisztelsz! Mindig nagy öröm látni, olvasni téged és mint már említettem, de nem baj, ismétlem, nagy megtiszteltetés hogy figyelemmel kísérsz, jelen vagy és sokat számít a megítélésed, véleményed! Kellemes ünnepeket kívánok!
Törlés