Családi képcsarnok

Itt vagyunk mi, Meli és én, a szüleink, a gyermekeink, az unokák.
És itt van ő is. Zsömi is.
Sajnos a szüleink már csak itt a képcsarnokban. És sajnos Zsömike is csak itt.

A festményről, a festmény születéséről írtam már pár sort 2016.03.29-én, pont három esztendővel ezelőtt: Telitalálat címmel.
De nem csak a festett képe, hanem a fényképes portréja is ott van Zsömikének a képcsarnokban. Ott van  az imádott kis gazdival és Szabolccsal, életük egyik legszebb napján.

És itt van ... Szia csöpp leányka! ... akit Zsömike megvárt, majd már haza vágyott ... Hazatérés ... és utána nekünk még volt három napunk elköszönni ...
Az Igaz Vándor ... (†)

A mi egész eddigi életünk, és benne az ő 15 év 1 hónap és 15 napja a családi képcsarnokban.