Ezúttal inkább csak képekben.
Nem tudom az okát, de Zsömi nagyon kedveli a Duna vízét. Sokkal inkább mint a tavakat, de azt is állíthatom, sokkal inkább mint bármely más vizet.
Más vizekbe leginkább csak belegázol, ácsorog míg lehűl, de a Dunában bezzeg, mindig szívesen úszik. Úszik, beúszik a sodrás ellenére is.
Lelkesen apportíroz, megy a fáért, úszik érte, kihozza, átadja -persze csak kérésre- s alig várja az újabb dobást.
Ha pedig elfárad, akkor nekifekszik és kivégzi a fadarabot.
Egy alkalommal anno, Csepelen a szabad kikötőben, pergettem egy szép csukát. Akkor el is neveztem 86-os oktánszámú csukának, mert bíz én éreztem a fejhúsán a benzin ízét.
No de, ami késik ugyebár ... megyünk mi még a Duná(ra) (hoz) (ba)!
Bocs, de arról a két szép lányról írnék inkább mint a kutyáról. Azért valami csuda csajosat is kitalálhatnál nekik!
VálaszTörlésEz a blog elsősorban Zsömiről szól. :)
TörlésNem olvastad el a cicám haldoklását....
VálaszTörlésDehogynem olvastam! Csak hát ez túl szomorú téma, segíteni sajnos nem tudok, mit mondhatnék? Mint állatbarát tudod, együtt érzek, de még él s a szeretet még sokáig életben is tarthatja.
Törlés