Hajóskapitány

Ismét egy áthozott bejegyzés a MJ - Vándor blogról.
2010.03.18.
Ezen a bejegyzésen sem változtatok. Minek?

- A mai napon, hála a jó időnek, verőfényes napsütésnek végre vízre tettük a csónakot. A csónaknak első útja a Desedán, Zsömi először ült csónakba.
Elsőre bizony nem tetszett neki, hiányzott a stabil talaj, de nem kellett fél óra sem és megszokta. Az első kikötést, pihenőt követően már önként szállt vissza. "Kibérelte" magának a hátsó ülőlapot onnét szemlélte a vízi világot.

Van is mit nézni, mert éledezik a természet. Hattyúéknál a srácok hajtják a csajokat, közben hatalmas ribilliót csapnak a vízen.
A kacsák már párban úszkálnak és láttam fészekanyagot szedő hamvas varjút is. Nagyapám azt mondta rá szürdolmányos kánya. Az öltözetének, meg mert képes elragadni a kiscsibét köszönheti ragadványnevét.
Megjártuk mindkét ágat az Arborétum két oldalán. Zsömit végül kineveztem hajóskapitánnyá, mert evezni nem akar, viszont igen peckesen birtokolja a csónakot és "beleugat mindenbe".