Leírás

A hűséges társ, kísérő, barát, az igaz Vándor ... Élete, történetei, kalandjai. Egy igaz élet igazi történetekkel, igazi kalandozásokkal. Ő Zsömi, az Igaz Vándor!

Kérés

A képek általában illeszthetők az íráshoz. Általában igen, ritkábban nem. De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is. Elviheted ha kell, nem bánom, de ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való! Köszönettel: MJ

Keresés

"Inkább azt mondom el, hogyan élt." (Az utolsó szamuráj. 2003)

2017. január 16., hétfő

Barátság és nem...

2011.január 25-i írás a MJ - Vándor blogból.
Egy kis napfürdőzés és ismerkedés! Zsömi első számú kis gazdija Mariann leányom és az Ő új védence Beni a tengerimalac. Zsömi velünk maradt Kaposváron, Pöti Békásmegyeren lakik, de a távolság ellenére Ő Zsömi első számú kedvence. Hétvégente Zsömi ráhangolódik a találkozásra és ha valami okból csalatkoznia kell, akkor nem könnyű dolog lelkileg helyre tenni. Leginkább egy nagy kirándulással szokott visszabillenni.

Beni láttán nagy izgalomba jött, párszor alaposan képen is nyalta szegény kis szőrmókot, amit aztán a kis jószág heves menekülése követett. Még szoknia kell új otthonát is és akkor "ráront" egy ekkora mafla nagy valaki! Hiába szőrös ő is, azért csak ijesztő a mérete miatt!
De ahogy megfigyeltem, Zsömi részéről nem torkollott nagy féltékenykedésbe és Beni sem rémült halálra, ha visszakerült ketrecébe, akkor már bátrabb volt kicsit és néha elnézegették egymást. Zsömiben becsülendő, hogy meg sem próbálja kipiszkálni a kicsit, úgy viszonyul hozzá is, mint nálunk Sanyihoz a papagájhoz. Akit a gazdik kedvelnek és befogadnak, azt ő is! Okossága mellé hatalmas lelke és szíve van!Kutyusokkal már nem ennyire egyszerű a "képlet"! Valamilyen saját "elgondolás" szerint válogat és vagy elfogadja, vagy nem. Többször nem! Reggeli sétánkkor futottunk össze Mocsokkal a játékos "fehérséggel". Őt simán elfogadta. Jól mutatnak a beszűrődő napsütésben, ahogy figyelnek valamire. Csak a szép napsütés, az csalóka! Mint már a Róka-hegyen tett látogatás során említettem, "veszett" hideg volt vasárnap.
Úgy kopogott a föld is, mint az aszfalt!
Azért ez igazán minket sem zavart, a kutyusokat meg még kevésbé.
Már elköszöntünk Mocsoktól és a gazdijától, mikor felbukkant a "feketeség".
Addig tartott a békesség, míg ezt az egy képet exponáltam róluk.
Aztán Zsömi "felkapta a vizet" és meghajtotta szegényt, mint "Singer a varrógépét"! Szerencsére vissza lehet parancsolni és olyankor, jó kutya szokás szerint, több az akcióban a fenyegetés, mint a valós tettlegesség.
Nos, így esett, hogy Zsöminek immáron barátja is és "ellensége" is van Békáson.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése