Pillanatok 2004

Telt s múlt a 2004-es esztendő. Gyorsan elszaladt. Zsömi beilleszkedett a családba, lassan megismerkedett mindenkivel a tágabb összejöveteleken. Élte világát.

Szemmel láthatóan tetszett neki ez a számára új világ. Voltak kisebb súrlódások de számottevő nem. Hamar szobatiszta lett, nem olvasott ki egyetlen könyvet sem, nem rágott széklábat, papucsot vagy mást.

Ha már papucs.
Rágni nem rágta, de az enyémet kitüntette a figyelmével. Évekig szórakozott azzal, hogy nyalogatta
a belsejét s megpróbálta a fejére húzni.
Ráhagytam hisz kárt nem tett.

Aludni nagyon bírt, kezdetektől fogva sokszor hanyatt fekve. Ez nekem kicsit furcsa volt s fejtörést okozott. Korábban ennyire nem tapasztaltam. Oda lyukadtam ki, hogy a szabadban tartott kutya ritkábban teszi ezt, mert összegömbölyödve melegíti magát. Zsöminek efféle gondja immár nem volt, hát lustizott, lazult.

Ha meg felkelt, akkor nyújtott nagyokat. Soha nem mulasztotta el és mai napig él ez a szokása. Bemelegíti, kinyújtja a pihenés közben összeugrott ízületeket.
Jól teszi! Sokkal inkább ragaszkodik a reggeli tornához, mint én.

Másik. A játékai. Nagyon tud hozzájuk kötődni. Kevés az a játéka amit megrongált, netán tönkretett. Azért volt. Rendszerint készenlétben tartott legalább egyet a vackán. Manapság már nem. Leteszi hol erre, hol meg amarra. Azért nagyjából tudja merre, ha meg nem akkor hamar nyomon van. Kell is, mert kell egy játék a napi többszöri rituáléhoz is. Zsömi ugyanis nem fogad üres "kézzel" egy hazatérő családtagot sem. Régen sem, most sem. Az is mindegy mennyi ideig volt házon kívül az illető. A hazaérkezőt szájában egy kedvencével rajongja körül. Nem csahol, hanem nyüsszög és körbeszteppeli. Közben elrohan, majd vissza s megint el, vissza. Gyerekesen tud rajongani, örülni.

Nos hát így megy ez nagyjából.
Amit kifelejtettem most, az majd eszembe jut legközelebbre. Vagy utána.
Még a kajáról.
Zsömi, annak ellenére hogy nem volt szép történet élete indítása, nem fal, nem zabál és kissé válogatós kutyakaja fronton.
Ha a miénkből ehet, akkor annyira nem válogat, de kutyakonzervből csak egy gyártmányt hajlandó megenni, tápokból is csak néhányat. Nem eszi sem a kutyaszalámikat, sem a kutyakolbászokat. Nem tudom mivel, de gyanítom szójával dúsítják ezeket, de beletömni sem lehetne. Az emberi fogyasztásra szánt szalámiféléknél is jó tesztelő őkelme. "A kutyának sem kell!" Olyan undorral tudja a fejét elfordítani, de olyannal ... Azt a tekintetet nem lehet leírni!