Leírás

A hűséges társ, kísérő, barát, az igaz Vándor ... Élete, történetei, kalandjai. Egy igaz élet igazi történetekkel, igazi kalandozásokkal. Ő Zsömi, az Igaz Vándor!

Kérés

A képek általában illeszthetők az íráshoz. Általában igen, ritkábban nem. De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is. Elviheted ha kell, nem bánom, de ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való! Köszönettel: MJ

Keresés

"Inkább azt mondom el, hogyan élt." (Az utolsó szamuráj. 2003)

2016. február 22., hétfő

Gesztesi vár

2007.07.12. Gesztesi vár
Vitány várának meglátogatásakor, kihagyhatatlan lehetőség volt a szomszéd vár megtekintése.
Felemásra sikeredett, mert a várat zárva találtuk. Így lemaradtunk a panorámáról. Azt leszámítva azonban, nem hiszem, hogy olyan sokat veszítettünk, mert a kapun bekukkantva, semmi extrát, hívogatót nem láttam.
Azért ha nyitva van, nyilván bemegyünk, de így a látottak alapján nem töröm kezem s lábam a mihamarábbi visszatérésért. Majd ha épp arrafelé visz az út, vet a sors, akkor ismét megkíséreljük a bejutást.
Azért sétáltunk egy jót a várig, körbejártuk, körbe fotóztam, Zsömi felhágott a felhágható részekre, kövekre, kis rábeszélést követően még modellt állni (ülni) is hajlandó volt.

Esteledett már mikor elértük a várat, este hét is elmúlt. Az egész napos mászkálás kimerítette kis barátunk. Ami egyáltalán nem csoda, hisz ő, a kis kurta lábaival sokkal többet megy egy ilyen túrán mint mi. Azért, mert ha elengedhetem, akkor előrerohan, majd vissza. Újra előre s újra vissza. Vagy póráz s akkor húz mint a mozdony, vagy a féktelen rohangászás. Itt még fiatal volt, jól hallott, túraútvonalon a puskás emberektől sem féltettem, mehetett. Ment is. Élvezte nagyon. A hosszú nap végeztével bealudt, végigszundikált a hazáig vezető úton. A Gesztesi vár falai alatt készített fotókat, csatoltam a Vitány vára albumba, hisz nem oly sok. Ha esetleg megnéznéd, akkor csak egy ugrást kell tenni: kattints ide!

2 megjegyzés: