Nem olyan rég vettük ezt a szőnyeget a régi helyett. Zsömi jó ideig rá sem mert lépni.
Ha abban a szobában járt akkor inkább megkerülte. Már ha volt rá hely! Ha nem, akkor állt a szélén és bűvölte a szőnyeget.
Bűvölte, de úgy látszott hiába, mert a szőnyeg csak nem repült el. Míg aztán egyszer, valamikor valamiért megtört a varázs, és ha már a szőnyeg nem repült, hát "rárepült" Zsömi. Olyan jól sikerült neki a rárepülés, vagy inkább leszálláskor a talajfogás, hogy egyik nagy kedvence lett. Imád rajta heverészni. Először csak akkor feküdt oda, ha én a fotelben ülve dolgoztam a gépen, vagy olvastam ott. Most meg már csak úgy is! Rájött arra, hogy nem csak meleg hely, de onnét kilát minden ajtón, szinte az egész lakást uralja, meglát minden mozgást. Mégis csak varázsszőnyeg! Meglelte a varázsát!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése