A bejegyzés eredetije megtalálható a MJ - Vándor blogon.
A nap már erősen lejtős pályára állt és lebukni készült, az egyik part már árnyékban, ott a levegő is mintha hűvösebb lett volna, de az ellen oldalon még rásütött az erdőre és a víz egy részére.
Csalóka volt az idő. Bár a nap kisütött néha és akkor érezni is lehetett a melegét, de ha felhő csúszott elé akkor azonnal több fokkal kisebb lett a hőérzet.
A szél ezt a csökkenést csak támogatta. Bár csak ötös, hatos szelet jósoltak, hát volt az kétannyi is. Elég hamar eltolt bennünket a víz tetején a kikötőtől egészen a paradicsom öböl bejáratáig.
Tolt volna tovább is, ha hagyom. A szél miatt, Zsöminek bíz elkelt a viharkabát. Fázósabb már. Hozta neki a kora.
Ahogy a nap lebukott a dombok mögé, magával vitte azt a kevés meleg érzetet is, a jéghideg víz meg azonnal ránk lehelt. Kikötöttünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése