Egy hónapja már, hogy elindultunk nyaralni. No persze nem azóta is nyaralunk, megjöttünk egy hét után. Indulásunk napján útba ejtettük Kaszót.
Az a faszerkezet a képeken nem az egyik újabb híd a Desedán, hanem a lombkorona sétány. Zsömi is körülnézett odafenn. Természetesen nem engedtem már meg neki a lépcsőzést, felvittem, lehoztam.
Fiatalon, felment a legmagasabb kilátókra is. Nem félt és bírta a lépcsőzést. Ma már a sok lépcső is akadály és kicsit félősebb is lett.Én úgy gondolom, a szeme miatt a nagyobb óvatosság, a félsz. Romlott a látása, és ha a magasból letekint nem lát tiszta képet, nem éles s hát az elbizonytalanítja.
Biztosan így van ez, mert így van velünk is ha már nincs annyira messzi a messzi.
No igen! A mozdonyra meg pláne nem tudott fellépni a kurta kis lábacskákkal. felvittük. Nos hát, azt kell mondjam, tetszett neki az is. Látszik a képen is, mert "vigyorog". Amikor beült a megpakolt kocsiba azonnal levette, itt "buli" lesz. Felvillanyozta a tudat és szinte fáradhatatlan lett az első napokban. Kaszón is. Ment mint akit kicseréltek, nyoma nem volt a kornak. Úgy kellett fékezni. Jó kezdet volt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése