A bejegyzés eredetije a MJ - Vándor blogon. Ott az animált képek helyett a négy eredeti fotót lehet látni.
Deseda tározó. Hőségben.
Mostanság, ha velem tart Zsömi is, az a gyakorlatunk, hogy a nagy hőségben rendszeresen mártózik egy kis frissítő úszásra.
Persze segítséggel. Segítenem kell, mert bármennyire is jólesik neki a hűsítés, nem hajlandó a csónakból beugrani. Kikötéskor megesik, mert elvéti a part és a csónak közti távolságot, és beleveti magát a vízbe. De a tó közepén nem ugrik ki. Visszakapaszkodni meg nem tudna.
Ezért, ha elérkezik a mártózás ideje, akkor azt a gyakorlatot követjük, hogy felnyalábolom, beleteszem a vízbe, úszik pár mancscsapást, közben benedvesítem a hátát is meg a feje tetejét is. Merthogy a kutyusok nem úsznak víz alatt. Legalább is, ritkaság az olyan. A szemén látom ha már kikívánkozik. Akkor kinyalábolom, kicsit tartom míg lecsorog róla a nagyja víz, majd leteszem a tatülőre. A maradék vizet kirázza a bundájából, azzal az én frissítésem is megtörténik. Majd pedig megyünk tovább, őkelme szemlélődik, szárítja magát a nappal. Mint a fotókon is. Nem lóg a nyelve, nem liheg, nem kerülgeti a hőguta. A túra hossza határozza meg a fürdések számát. Aznap négyszer csobbant.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése