A szálláson.
A bejegyzés eredetije a MJ Vándor blogon 2017.08.01-én jelent meg.
Ez a nyaralás Zsömi részéről sajnos olyanra sikeredett, hogy sokszor kellett a szálláson maradjon, mert a cél vagy túl messze volt, vagy olyan ahová ő nem mehetett be, vagy mindkettő.
Az utazás még nem jelentett volna gondot, hisz szeret autózni s a klíma segít a hőséget elviselni, de utána ugye ... Mint például Gyulán. Meglehet, a várba még csak beengedték volna, de utána a Várfürdőbe biztosan nem. Így hát maradt a szálláson. Szerencsénkre olyan volt a kis udvar a terasszal, ahol volt mindig árnyékos rész is, volt hová elbújni a hőség elől, s a kerítés is biztonságot nyújtott. Nem kellett attól tartani, hogy kimegy kíváncsiskodni s nem talál vissza, vagy hasonló. Hagytunk bőséggel vizet, kis ropogtatni valót, kényelmes fekhelyet, s nyaralhatott őkelme akkor is, mikor egyedül volt.
Így is tett. Nagy napimádó egyébként. A második fotón a reggeli napot élvezi. Éjszaka azért nem maradt az udvaron, hisz ő nem kinti élethez szokott.
Reggel viszont, első dolga volt mikor kiment, keresett egy neki megfelelő fekhelyet, s szívott magába kis napsugaras meleget. A harmadik képen, a késő délelőtti napot élvezi az igazi gazdi társaságában. Meg oszt a napozás mellé kijárt neki a dajkálás is mikor "hazaértünk", vagy ha épp aznap nem mentünk messzire. Az első képen pedig, egy kora délutáni napozós kép. Már a nyelvét mutogatja a hőségben, vége felé jár a napimádatnak. Jóból is megárt a sok tartja a mondás, és hát ő nagyon jól tudja, mikor érkezett el a sok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése