A halál az osztó, és neki is 21-e van.
Megkaptuk az eredményt, pontosabban telefonon hívott fel Zsömi orvosa, s hát az eredményei romlottak. Rosszabbak most, mint a három héttel ezelőttiek.
Orvosilag már nincs mit tenni érte. Orvosilag!
Még egyszer, örök hála Dr Török Tímea doktornőnek, ki anno megmentette Zsömi életét, és ki gyakorlatilag egész életében segítette orvosi tudásával, ha bajba került.
Ha ő akkor nem segít, akkor nem lett volna 15 évünk -hisz Zsömi már járt a Halál árnyékában-, akkor a történetünk, közös életünk megszakadt volna 2007-ben.
Zsöminek, valószínűleg már csak egy-két hét adatott meg e földön s hát velünk, köztünk. Ennyi szokott lenni az utolsó felvonás.
Nem így gondoltam én, amikor belefogtam ebbe a blogba. Nem így gondoltam akkor sem, amikor felpörgettem a múltat, hogy elérjük a jelen időt. csak azt akartam, hogy a 15 születésnapjára kész legyek, s arról már ne utólag kelljen mesélnem. Hamarabb végeztem s azonnal bele is szólt a sors!
Mert hát megengedte ugyan, hogy időben befejezzem, ezért köszönetem, de nagyon szűkre mérte nekünk a maradék időt! De hát ki vagyok én, hogy szembeszálljak a sorssal, a halállal?
Mégis megpróbáltuk. Mint mindig, most is verhetetlenek, de azért lassítottuk őket. A helyzet az, ha nem kezdjük el Zsömit erővel etetni, már rég nem élne. Nem bírt volna ki egy ilyen kicsiny, beteg szervezet három hetet táplálkozás nélkül. Mit tehetünk még? Továbbra is ezt. Semmivel többet
Gondoskodás, óvás, táplálás, sok szeretet és ha az állapota engedi, hát picinyke fizikai öröm is a lelki mellé.
A halál megállíthatatlanul jön, nem várjuk, de ha megérkezik ott leszünk! Ott leszünk és Zsöminek nem vele kell majd szembenéznie, hanem velünk. Nem az ő hideg kezét érzi majd, hanem a miénk.
A hátralévő időnkben, naplószerűen jelentkezek a bloggal, mint hát gyakorlatilag már legalább három hete minden nap. Remélem lesz rá erőm is. Fotókat addig készítek róla, míg az állapota engedi, utána már csak a régi képek maradnak, s a végén már csak a múlt.
Veled érzek.
VálaszTörlésNagyon szépen köszönöm!
TörlésTudom, ez nagyon szomorú! Azért örülj a még együtt töltött időnek (egy kicsit) tegyétek széppé, amennyire lehet kellemessé napjait.
VálaszTörlésMegpróbálunk örülni minden pillanatnak. Természetesen megpróbáljuk. Mindent megteszünk azért, hogy boldogan, gondtalan, apró örömökkel és fájdalommentesen töltse utolsó heteit.
TörlésMegdöbbenve és könnyek között írom, hogy tiszta szívből sajnálom!
VálaszTörlésVeletek vagyok gondolatban.....
Tudom kedves Erzsi! Tudom! Nagyon nagyon köszönjük!
TörlésNem tudok most örülni.Nagyon bíztam a jó laborban,mint ti is. Nagyon szomorú,hogy lassan el kell köszönni egymástól. Sok kitartást,nektek,és Zsöminek.
VálaszTörlésSzükségünk lesz a kitartásra. Legalább is a lelkire. Nem lesz könnyű. Nem akarom, hogy érezze hátralévő minden pillanatában a mi bánatunk. Ezért hát, viselni kell magunk s neki meg a gondját.
TörlésNagyon sajnálom...
VálaszTörlésNagyon szépen köszönjük!
TörlésTegnap is itt jártam, de akkor egyszerűen nem volt erőm írni. Most sem tudom mivel vigasztalhatnálak meg, de nem is nagyon akarlak. A fájdalomnak ki kell törnie ahhoz, hogy ne az egészség lássa a kárát. Fájdalom pedig van az életben nem is kevés. Idő kell a megéléséhez, és a feldolgozásához is. Az ember lesüllyed a lelke legmélyebb bugyraiba, és amikor már nincs lejjebb, akkor kezd el felfelé kapaszkodni. Egyedül, mert nincs vele az, aki miatt ez megtörtént. Felfelé sokkal hosszabb az út, mint lefelé, de hidd el, egyszer fent leszel. Akkor már képes leszel emlékezni úgy, hogy a szíved, a lelked már nem hullik darabokra.
VálaszTörlésSok erőt az elkövetkezendőkhöz, mert néha hiába hiszi az ember, hogy készen áll, csak amikor odaér akkor tudja meg, hogy ez mégsem volt igaz.
Ölellek Titeket!
Nem baj kedves Zsuzsanna! Hiába is akarnál, nem tudsz! Most sajnos ritkán törhet ki. Ahhoz, hogy Zsömi napjai boldogságban teljenek nem rogyhatok meg a szeme láttára. Egyszer már elsírtam magam a babusgatása, simogatása közben s azonnal rám kapta a tekintetét, majd elkezdett remegni. Feszít is belül! Néha nagyon! A fene se tudja! Lehet, hogy eljön az is, de édesanyám halála óta sem jött még el teljesen, s hát az sem ma volt. Túlérzékeny antennákkal terhelte a lelkivilágom a sors! Ez már így marad.
TörlésNagyon szépen köszönöm a barátságot, a támogatásod, kedvességed, törődésed! Örök hálával s barátsággal!