Leírás

A hűséges társ, kísérő, barát, az igaz Vándor ... Élete, történetei, kalandjai. Egy igaz élet igazi történetekkel, igazi kalandozásokkal. Ő Zsömi, az Igaz Vándor!

Kérés

A képek általában illeszthetők az íráshoz. Általában igen, ritkábban nem. De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is. Elviheted ha kell, nem bánom, de ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való! Köszönettel: MJ

Keresés

"Inkább azt mondom el, hogyan élt." (Az utolsó szamuráj. 2003)

2018. szeptember 13., csütörtök

Kora reggeli frász

2018.09.13.

Reggel rám hozta a frászt. Szerencsére -utóbb derült ki, hogy szerencsére- korán megébredtem. Zsömi rögtön észrevette, hogy már nem alszok s mereven nézett rám. Simogatni kezdtem a fejecskéjét s éreztem remeg. Úgy öltöztem fel, mint anno riadókor. Hátha hosszú az út neki a nyolcadikról lefelé, még ha lifttel is.
Nem véletlen volt a remegés. Nincs még rendben az emésztő rendszere. Amin azért különösebben nem lepődtem meg, hisz a kímélő menü és a kényszeretetés miatt, pépes az eledele, no meg hatnia kell még az adagolt probiotikumnak.
Nem is ezzel hozta rám a frászt. Hanem mert a felérkezés után természetesen ivott, viszont az ivás után taccs! Jó ideje már, hogy hányt szegény!
Mostanra azonban megnyugodtam kicsit. Nem látok visszaesést. Jó rá az esély, hogy csak túlságosan hirtelen ivott
Nem is jött ki más, csak víz. Napközben ma is háromszor evett, még mindig etetem, de délben már elfogadott kézből is. Meli mama kínálta meg főtt csirkemájjal, meg főtt porccal. Elfogadta és ette a darabost. Ez megint "ugrás"!
Határozottan jobban néz ki, kicsit már kiteltebb is, kezdi a szőre is visszanyerni a fényét. Jobb a hangulata, figyelmesebb, kíváncsibb. Határozottan nőttek az életkilátásai.
Most voltunk odalent, tán fél órája, és ő kérte a lemenetelt. Előtte pedig ott kezdte keresni az ivóvizes edényét ahol anno lenni szokott amikor feljöttünk. Ez is pozitív, mert azt mutatja érdeklődik és az emlékezete megvan, térne vissza a régi szokásaihoz, beidegződéseihez.
Viszont ettől még ő beteg. Lemegyünk még egyszer, mielőtt lefekszünk, majd éjfél körül valahogy. Az órát meg ezentúl felhúzom hatra, s megyünk. S ha kell, akkor ez így is marad!

2 megjegyzés:

  1. Olyan jó ezt olvasni! Járok ide szorgalmasan, így élem veletek a napokat, és szorítok Nektek, nagyon keményen. Az ember segít amíg tud, megtesz mindent, amíg lehet, minden hozzátartozójáért, és sokunknak a kutya is az. Az életünk egyik legközelebbi darabja, szeglete, és nagyon tud hiányozni, amikor már nincs. Úgyhogy: hajrá!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon nagyon köszönjük Neked kedves Zsuzsanna! Hálás is vagyok a támogatásért és tudom Zsömi is az lenne, ha egyszer személyesen is megismerhetne. Megismeri ő azonnal a jó embereket. Így csak nekem tudja kimutatni a háláját amikor átadom neki az üzeneted. Így igaz! Az ember segít amíg tud és néha túlzásba is viszi. Az éjszaka arról szólt. Én vagyok a bűnös. Majd megírom. No meg, helyrehozzuk napközben!

      Törlés