Én vagyok az oka!

A tegnapi nap után, és a tegnapi nap eseményei apropóján adott cím után, a maira adhattam volna akár azt is: Éjszakai frász!
Hosszú volt a tegnapi nap, túl nagy a segíteni akarás, és emiatt túl hosszú lett az éjszaka is.
A napközbeni négyszeri etetéssel, és ráadásul délben kézből is vett el ételt, túlterheltük a pocakját. Elsősorban én! Meli mama és Pöti mondták, az estit már ne diktáljam bele az egészet, csak annyit, hogy bemenjenek a gyógyszerei. De mert nem fejtett ki a szokásosnál nagyobb ellenkezést, hát belediktáltam. El is csapta a hasát.
Tegnap írtam, ezentúl leviszem lefekvés előtt, a lehető legkésőbb, és kora reggel inkább felkelek, leviszem csak ne kelljen neki tartogatni a folyadékot. Mégis csak vesebeteg!
Nos, az éjjel az is lett! Csak nem a veséje okán, hanem az elcsapott pocakja okán és az én hülyeségem miatt! Lent voltunk éjfél körül, de éjjel kettő után nem sokkal már vinni kellett, majd kora reggel hatkor is.
Kapott reggel egy szenet, nem kapott enni, csak az antibiotikumot vízben és most alszik mint a bunda! Kipiheni az éjszaka fáradalmait, meg a balfék gazdája túlgondoskodását.
Túl gyorsan akartam az erősödést, a súlygyarapodást! Lassan járj ....ugye? Igen! Dél van, alszik mint a bunda, pihen. Nem kap délben sem. Majd kora délután, hogy ne éjszakára terheljük. Holnaptól pedig lassúbb léptekkel, napi kétszer maximum, és az eddigi adagjainál kicsit kevesebbet.
............................ Majd este fejezem be, akár történt még vele valami a nap hátralévő részében, akár nem.

Római-part
Történt bizony. Először is, nagyjából kipihente magát. Másodszor pedig az, hogy délben evett önszántából. Nem is akartam evéssel vegzálni, pláne nem kényszerítve, de jelentkezett, kért.
Kapott nagyon kevés csirkemellet, májat és mellporcot.
Kora délután pedig, elmentünk a Római-partra.
Lementünk a Nyárfás alá, beleállt a Dunába mellig, és sokáig álldogált ott, nézte a folyamot. Gyenge még, nem mert fürdeni is. Azután kijött, leheveredett előbb közel a vízhez, majd sétált egy keveset és keresett egy helyet a parton kicsit fentebb. Ott heverészett jó fél órát, és csak nézte a Dunát, csak nézte.
Meséltem sokszor, valamiért imádja a folyamot és a vizét.
Nagyon keveset hagytam sétálni, mégis elfáradt. Fáradtsága ellenére kért vacsorát. Ez igen nagy eredmény! Keveset, de evett önállóan. Tanulva a tegnap nagy hibájából, kis adag volt porciózva, azt hamar megette a kötelező gyógyszereivel együtt. Most pihen. Fáradt, de a testhelyzetéből ítélve nem fáj a pocakja, nyugodtan, fájdalommentesen pihen. Hagyom addig, míg majd maga jelzi a lemenetelt. Ezt a napját nem rontottam el, szemmel láthatólag is, élvezte!