Leírás

A hűséges társ, kísérő, barát, az igaz Vándor ... Élete, történetei, kalandjai. Egy igaz élet igazi történetekkel, igazi kalandozásokkal. Ő Zsömi, az Igaz Vándor!

Kérés

A képek általában illeszthetők az íráshoz. Általában igen, ritkábban nem. De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is. Elviheted ha kell, nem bánom, de ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való! Köszönettel: MJ

Keresés

"Inkább azt mondom el, hogyan élt." (Az utolsó szamuráj. 2003)

2018. szeptember 22., szombat

Gyógyító szieszta

Remélem legalább is. Azt ugyan nehéz minden körülményre terjedően állítani amit a szieszta szó takar, mármint hogy déli pihenő a nap legmelegebb szakában.A déli mondjuk kicsit kicsúszott s ebéd utáninak mondanám, Zsömi ebédje utáninak, a nap legmelegebb szaka meg azért nem stimmel, mert ideért a hidegfront.
Merem állítani, és tanúsíthatom is, hogy reggel ötkor melegebb volt a szabadban, mint délután kettőkor.
A helyzet azm én titkon vártam és bíztam is a hidegfrontban, hogy amikor ideér talán vesz le egy kis nyomást Zsömiről. Talán vett le. Nem könnyű eldönteni.
Ma éberebbnek, érdeklődőbbnek, kissé aktívabbnak tűnik. Az tény, ha csak teheti heverészik, de nem alszik egyvégtében. Ébren van viszonylag sokat és olyankor ránk is figyelmesebb. Lent is lehet kicsit mozgatni. Nem sokat, de lehet és ami a lényeg, ha jelzek akkor elindul felém és követ is. Tegnap még nem így volt. Elintézte a dolgát oszt elfeküdt a napon a fűben. Lépcsőzni nem tud, vagy ha igen nem derül ki, mert nem is engedem. Leviszem ölben, elbaktatok vele a füves részig és ott mászkálhat.
A közös szieszta nagyon bejött neki, mindig is szeretett így heverészni. Nem volna rossz efféle dolgokkal kirángatni kicsit a hangulatmélységből, mert tartok attól, az inaktivitás kezd káros lenni. Ha még az életkedve is elhagyja a súlya meg az ereje mellé, akkor még nagyobb lesz a baj.
Oszt az is lehet, ő már ott tart, csak eddig nem akartam észrevenni. Jó, jó a pihenés, meg a sok alvás egy gyenge beteg testnek, szervezetnek, de azért csak addig amíg át nem fordul a leépülés irányába.
Minden nap, minden kis változása elemzésekhez vezet, kielemezzük Meli mamával s Pötivel, nehogy az elfogult szeretet, ragaszkodás megtévesszen bennünket.
Mától már emelt adagokat etetünk vele. Eddig nem volt belőle gond, két evésen is túl van. Nem túl nagy tiltakozást fejt ki most sem, meglehetősen együttműködő. Megette az adagokat s benne is maradt. Azt azért nem hiszem, hogy valaha is egyedül fog enni kanállal! Kanál nélkül viszont nagy lépés lenne!

2 megjegyzés:

  1. Nem győzök betelni a látvánnyal, annyira megkapó, s ha jellemeznem kellene egy szóval, azt mondanám: szeretet. Annyiszor átéltem már ugyanezt, kutyával, cicával, nagytestű fehér nyuszival, tyúkkal, ezek mind szelídített, általam tanítgatott állatok voltak. Annyi mindenre képes értük az ember, amíg csak egy pici reményt lát a megmentésükre, hogy mások számára szinte hihetetlen. Van miért értenem Téged. Nem hiába való dolgok ezek, utólag jöttem rá, ezzel készített fel az élet arra, hogy megtanuljam a betegápolás fortélyait, az igazi türelmet mire szükségem lesz rá. Így kísértem felkészülten mindkét szülőmet az utolsó útjukon. Igazából mindent csak Te, Ti tudhattok pontosan, ismeritek őt, a mindennapjaitok része, nektek minden rezzenésének jelentése van. Jó lenne, ha igazán akarna még maradni, ha képes lenne erőt gyűjteni, kicsit többet enni, mozogni. Mindannyiunk örömére.
    Ölellek Titeket!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon köszönöm Zsuzsanna a kedvességed a barátságot a támogatást!
      Ó hát igen! Hány kis állatkánk volt is már. Nehéz volna összeszámolni. Ránk is furcsán néztek anno az állatorvosi rendelőben amikor beállítottunk Pannikával a piciny törpetyúkkal. :) Igen. Sajnos mind el mennek. Igazad van. Felkészülésre is tanít. Bár nekünk a szülők már rég elmentek. Ma, a Desedán megint azt láttuk rajta, jól érzi magát. Kizökkent a depresszióból kicsit. Baráti ölelésünk!

      Törlés