Minden nap egy kicsiny lépés

2018.09.12.

Nagyon nagy változásról nem tudok beszámolni. Tényleg csak kis lépésekben halad Zsömi. Mint például a mai nap reggele.
Mivel ölben kellett minden nap többször is levinni, ezért levettem róla a kullancsnyakörvet is, hámot is, s persze nem vittünk pórázt sem. Minek? Egy gyakorlatilag a mozgásában is korlátozott kutyusnak?
Ma reggel kicsit virgoncabbnak tűnt és élénkebbnek, érdeklődőbbnek. Lent aztán meg is mutatta. Egyszer csak meglódult és pillanatok alatt átszelte a két háztömb közötti füves részt, s még ügetésre is váltott. Megmozgatott minket!
Ez nagyon jó! Azóta hámmal megyünk le. Főleg mert rá is morgott egy kollégára.
Soha nem szeretett a fajtája képviselőivel haverkodni, most sem.
Sajnos enni még mindig nem hajlandó saját elhatározásából. De inni igen.

Soha nem volt egy nagyivó. Sajnos. Gyanítom én, hogy többek közt a visszafogott vízfogyasztása is segítette a baja kialakulását. Épp ezért, most nem tudom megítélni, hogy keveset iszik, vagy eleget?
A vesebeteg kutyusok először a szokásosnál több vizet isznak, majd keveset. Ő most tán annyit iszik mint régebben szokott. Talán kicsit többet. Ha jól látom, akkor ez mindegyik jó. Ma, egész nap éber volt, figyelte a mozgásunk, a tevékenységet, néha felállt, körbejárta a lakást és szemrevételezett. Nem is csodálom. Folyamatos a pakolás, innét oda, onnét ide, annak függvényében, hogy épp hol is kell a hely a festéshez?
Ma ki kellett költöztetni a kedvenc helyéről. Olyan nem nagyon tetszett neki, pedig tegnap is volt pár órája "külhonban", de kellett, mert volt pár sérült parkettaszál amelyek kicserélése miatt vissza kellett bontani a szoba egy részét.
Összességében szerintem Zsömi állapota stabil! Javulást is mutat, de határozottan stabil!