Na jó! nem a Paradicsomban, csak a partján. A hely ahol megálltunk a Paradicsom öböl nevet viseli. nem ismerem a név eredetét.
Talán csak nem egy halparadicsom? Meglehet. De akkor ezek ott a víz alatt nagyon okos népség, mert nem kértek a tiltott gyümölcsből.
Zsömi azonban "kirobbanó formában" volt. Lett a látványtól.
Nem mostanában láttam ennyit mászkálni. Az előző helyeken is szokott kisebb sétát tenni, de ez most a csúcs volt. Egy hónapos csúcs. Egészen pontosan 35 napja nem láttam ennyit menni, ennyire érdeklődni, ennyit kíváncsiskodni.
Bejárta a horgászhelyet, beleivott a tóba. Meli el is szörnyedt szegény,de mondtam ne izguljon, nem abba fog belehalni. Ülepszik már a víz hordaléka, egészen tiszta. Azután elment füvezni. Ő sajna nem tud már leszokni, rákapott s ha fű kerül a közelébe hát beszippant belőle néhányat. Módjával, de engedtem azt is. Ha ő úgy érzi kell, akkor hát kell. Mikor elkezdtem félteni, hogy nagyon kimerül. akkor lefektettem. Már kitettem a zsenge zöldre a vastag derékalját. nem kért belőle. Letettem, ő felállt és folytatta a mászkálást. Kis idő múltán megint letettem s megint felállt. Akkor hát inkább mellé ültem s akkor végre elmaradt.
Addig, míg a szomszéd állásból átjött egy ismerősöm beszélgetni. Megkerestük azt a pontot a partoldalon ahonnét rálátás volt az ő, meg az én botjaimra is. Zsömi persze felmászott mellénk, megviszgálta a jövevényt, majd odaheveredett mellénk a fűbe. Hagytam kicsit. De mert kezdett a nap bújni, hát felnyaláboltam őkelmét, visszatelepítettem a fekhelyét a kocsiba és beköltözhetett oda.
Ott aztán elpihent. Mindig is imádott a kocsiban henyélni és onnét szemlélni a nagyvilágot.
Pont olyan volt ez a néhány óra, amilyen szokott lenni.
S mert Zsöminek oly nagyon tetszett az új (régi) hely, az új (régi) környezet, hát elhatároztuk, az elkövetkezendőkben úgy csináljuk, ahány lehetőség annyi helyszín.
Most, hogy gépre teszem a történéseket, ő már túl van a vacsorán, az esti kezelésen és rápihen mindezekre meg a délutáni élményekre. Éjjel 11 van. Nemsokára ébresztő s megyünk le.
Hát ennél jobb hírt ma nem is olvashattam volna. De jó lenne..., de nem írom le, csak gondolom, nehogy elkiabáljam, ahogy a babonások mondanák. Miért ne történhetne csoda, még akkor is, ha az alaphelyzet nem változik. Jót tesznek ezek a napok Nektek is, kis szusszanás, fellélegzés a sokszor bizony fárasztó helyzetekből. Szép ez az ősz, nagyon szép, még mindig Zsömivel!
VálaszTörlésAmit ígértem, ott van a blogomban.
Ölellek Titeket!
Bizony! de jó lenne ... Én sem akarom elkiabálni, de ma meglátogattam Zsömi kezelőorvosát. Zsömit nem vittem. Beszámoltam neki s kértem még egy doboz Ipakitint. Ez a vesetámogató gyógyszere és úgy három hétre lesz elég. Remélem lesz három hét! Abban maradtunk, hogyha ez is elfogy, vagy Zsömi felszed legalább fél kilót akkor bemegyek vele, csinálunk megint egy labort.
TörlésNa ez most nekem azért biztató, mert a doktornő egy szóval nem mondta -de nem is láttam rajta kételkedést-, hogy ere nincs esélyünk. :)
Ah, de jót írtál!
VálaszTörlésRemélem még sokszor írhatok jót és jó hosszú lesz ez a történet még! :)
Törlés